Mi is az a zártkert és kell-e félni tőle?
Zártkerteknek nevezzük többnyire a települések szélén, külső övezeteiben található kerteket, nyaralókat, üdülőket. Ha közérthetően akarok fogalmazni, a lakóingatlanok általában a belterületeken, a mezőgazdasági földek a külterületeken vannak, a zártkert pedig ezek között helyezkedik el. Valójában azonban az a fogalom, hogy zártkert, elavult. 1994-ben ezt a kategóriát hivatalosan megszüntették, és azóta külterületként szerepel a tulajdoni lapokon. Ez azért fontos mert a kültelki ingatlanok beépíthetősége, jellemzően 3%- ez, azt jelenti, hogy egy 1000m2 es telken 30 m2 es ingatlanra kaphatunk engedélyt. És ha kapunk is engedélyt, és építkezünk is, az akkor is csupán gazdasági épület besorolást kaphat, hiába van szó házról, nyaralóról. A zártkerteket 2017 December 31-ig volt lehetőség, egy viszonylag egyszerű és díjmentes eljárás keretén belül, úgynevezett egyszerűsített művelés alóli kivonás eljárással belterületté minősíteni. Ha valaki a határidőig nem élt ezzel a lehetőséggel, az ingatlan külterület maradt.
Mi a baj a zártkerttel?
Ha valaki az előbb említett módon, és határidőben belterületté is minősítette az ingatlanát, neki is hátrányos a helyzete mert gazdasági épületnek minősített ingatlanra a legtöbb bank nem fog lakáshitelt adni és a CSOK sem vehető igénybe – különösen, mivel az értékbecslés során szemmel látható, hogy az adott épület nem felel meg a besorolásának. Amennyiben lemaradt a határidőről, és továbbra is külterület maradt, úgy az ingatlanra a Földforgalmi törvény vonatkozik a továbbiakban. Amint fentebb írtam, korlátozottan beépíthető, bizonyos esetekben meghatározott termelési kötelezettségek vonatkoznak rá, valamint a tulajdonos felelős a gyomnövények megtelepedésének megakadályozásáért. Ha pedig értékesíteni szeretnénk, más eljárás alá esik, mint egy egyszeri ingatlan adásvétele.
Zártkerti ingatlan értékesítése, vásárlása
Ha szeretnénk eladni külterületi ingatlanunkat, első körben érdemes utána érdeklődni a helyileg illetékes önkormányzatnál, várható-e a közel jövőben ingatlanunk, illetve annak környékének belterületté minősítése. Ritkán, de előfordul, bizonyos utcákat, városrészeket, ahogy egy város fejlődik, növekszik, belterületté nyilvánítanak. Ha erre a közeljövőben van lehetőség, ezzel érdemes számolni. Amenyiben ez nincs kilátásban, úgy azt kell figyelembe venni, hogy a zártkerti ingatlanokat, alacsonyabb áron lehet értékesíteni, és bankok nem adnak jelzáloghitelt ilyen ingatlanokra. Maga az értékesítési folyamat is hosszasabb-, ha megtaláltuk a vevőnket, első körben egy előszerződést kell készítsünk, majd ennek megkötését követően az ingatlan 60 napra kifüggesztésre kerül- ennek menetét a választott ügyvéd intézi- ez idő alatt bárki, akinek elővásárlási joga van, az eredeti vevővel megalkudott vételáron, megvásárolhatja az ingatlant. Hogy kinek van elővásárlási joga, erről az illetékes önkormányzat tud felvilágosítást, adni, de többek között a szomszédoknak, önkormányzatnak, bizonyos esetekben egyházi szervezeteknek. A kifüggesztés letelte után a jóváhagyó mezőgazdasági szakigazgatási szerv engedélye szükséges, majd létre jöhet az adásvétel, és ezt követően a tulajdonjog bejegyzése, birtokba adás. Ez a folyamat, ahogy látjuk könnyedén elhúzódhat 3-4 hónapig is. Az ilyen adásvételek összetettsége, és az esetlegesen felmerülő komplikációk miatt, mindenképpen érdemes ingatlanoshoz fordulni, akár eladni szeretné zártkerti ingatlanát, akár vásárolni szeretne egyet. Irodánk és partner ügyvédünk nagy tapasztalattal rendelkezik hasonló ingatlanok adásvételével kapcsolatban, ha bármilyen kérdése merülne, keressen minket bizalommal!
Karda Gábor